» Letöltés | Download: https://apple.co/3ohWL8b
Sorrend | Tracklist:
01 Danza (Oscar Chilesotti; No.42)
02 Fantázia (Bakfark Bálint, 1553)
03 Ein Ungarischer Tantz And Proportz Auff Den Ungarischen Tantz (Wolff Heckel, 1556)
04 Almande De Ungrie (Pierre Phalése, 1568)
05 Batori Tantz and Prop [Ortio] (1600)
06 Tantz and Prop [Ortio] – Paduana Hispanica – Tantz and Prop [Ortio]
07 Lengyel Tánc (XVII.sz. első fele)
08 Polnischer Tantz (Matthias Waissel, 1591)
09 Fantasia ([Woiciech] Adalbert Długorai, 1603)
10 Villanella Polonica [Woiciech] Adalbert Długorai
11 Finale [Woiciech] Adalbert Długorai
13 Chorea Polonica ([Woiciech] Adalbert Długorai, 1619)
14 Der Polnisch Tantz And Der Hupff Auff (Hans Newsidler, 1544)
15 Diomedes Cato (Sarmante) : Favorito
16 [Jacub Polak] Jacques Pollonois : Courante
17 Diomedes Cato (Sarmante) : Villanella
18 Diomedes Cato (Sarmante) : Fantasia (1612)
19 Johann Stobaeus : Alia Chorea Polonica (1640)
20 Stephan Craus : Tantz And Hupff Auff
21 Stephan Craus : Chorea And Auff Und Nider
22 Anonimous : Psalmus CXXX
23 Stephan Craus : Die Trunken Pinter (XVI. sz. első fele)
24 Hans Newsidler : Ein Guter Venezianer Tantz
25 Hans Newsidler : Hie Folget Ein Welscher Tantz Wascha Mesa, Der Hupft Auf (1536)
26 Hans Newsidler : Der Juden Tantz And Der Hupff Auff Zur Juden Tantz (1544)
Lemez címe: Közép-európai lantzene a 16-17. századból
Előadó: L. Kecskés András – lant.
Közreműködik: Méth Ágnes – köcsögdob és csörgődob
Szerkesztette: L. Kecskés András
Borítótervező: Szyksznian Wanda
Borítófotó: Szalay Zoltán
Hangfelvétel: Antal Dóra
Hangmérnök: Radányi Endre
℗ 1974 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Minden jog fenntartva! All rights reserved!
Leírás:
A 16-17. századi európai lantzene gazdag tárházából négy csoportot mutat be a lemez: egy
magyar, egy cseh, egy lengyel és egy osztrák vonatkozású csoportot.
A korszak Magyarországon a török megszállás kora, s emiatt a zeneszerzők, valamint a
dallamokat magukba foglaló kiadványok között alig találni magyarokat. Kivétel Bakfark
Bálint, aki élete nagy részét Lengyelországban és Franciaországban töltötte. Az ő zenéje sem
magyar zene, hanem egy európai közös nyelv, amelyen akkor minden zeneszerző egyaránt
beszélt. A művek között mégis találunk magyarokat és ez annak a bizonyítéka, hogy a magyar
módra való zenélés, táncolás hozzátartozott az európai szokásgyakorlathoz. 1490-ben,
Milanóban, 1494-ben Innsbruckban említenek magyar és magyaros táncot – az ungaresco-t -,
amely az allemandehoz hasonló lassú sétáló tánc volt. Az első csoportban szerepel egy
„Almande de Ungrie”, amelyet Pierre Phalè Luculentum Theatrum Musicum című 1568-ban
Lösenben megjelent kiadványában közölt. Talán a dallam pontozott ritmusa emlékeztetett a
magyar tánc módjára. – A Jacobides-féle prágai tabulaturás kézirat Kutna Horából származik,
ebbe jegyeztek fel egy „Bátori táncot”.
A lengyel-vonatkozású részben sem csak a lengyel zeneszerzők révén hallunk lengyel
táncokat. A lengyel, lengyeles zene is – hasonlóan a magyarhoz – inkább tánc-típust
képviselt, ritmikai sajátosságokat és csak ritkán eredeti lengyel zenét. Az európai
lantgyűjtemények, orgonatabulaturák sokszor közölnek lengyel táncokat: villanella poloica,
chorea polonica néven.
Az egyik legjelentősebb lengyel zenész [Woiciech] Adalbert Dlugorai (lantjátékos,
zeneszerző, énekes) a 16. század második felében élt és 1583-tól Báthory István zenekarában
működött. Művei között néhány Besard gyűjteményében jelent meg Kölnben 1603-ban. A
lemezen hallható művei egy 1619-ből való lipcsei kéziratban maradtak fent. Diomedas Cato
[Sarmante] Itáliából érkezett Lengyelországba Bona királynő kíséretével 1590 körül, alig 20
évesen. Lantműveivel átmenetet képvisel a homofón vokális kórustechnika és a polifónikus
szerkesztési mód között. Lengyel születésű volt Jacub Polak, de egészen fiatalon
Franciaországban lett királyi lantos és a kor divatos műfajaiban komponálta hangszerére
műveit: preludiumokat írt, fantáziákat, volta dallamokat, gagliárdákat, courantokat. A lengyel
csoporthoz tartoznak Johann Stobaeus lengyel szerző művei. Lantgyűjteményében közel 150
tánc és vokális darab intavolációja maradt fent.
Az osztrák csoportból kiemelkedik Hans Newsidler (Pozsonyban született 1508-ban), aki
később Nürnbergben mint „Lautenschlager” polgárjogot kapott. Már életében sok műve jelent
megy nyomtatásban. Stephan Craus született osztrák volt, Ebenfurthból származott. Hat húrú
lantra írt művei kéziratos német Lanttabulatúrában maradtak meg a bécsi
Nationalbibliothekben. A lantra írt táncok, elő- és utótáncok mellett sok vokális művet is
komponált.
Falvy Zoltán
Kecskés András a bécsi Zeneművészeti Főiskolán szerezte művészdiplomáját Karl Scheit
professzornál. A későbbiek folyamán részt vett Michael Schäffer és Eugen Dombois
professzorok innsbrucki mesterkurzusain is. Jelentős számú hazai és európai koncertjein kívül
fellépett az Egyesült Államok és Kanada városaiban is. Gyakran szerepel a Clemencic
Consort (Bécs) együttessel. Előadói tevékenysége mellett tudományos kutatómunkát is
folytat.